SMARTwich – Az „ehető” ifjúsági csere
Projektötletünk „okos szendvics” szójátékból kapta a címét.
Az első szakaszban előzetes felkészülések alapján közösen dolgoztuk fel az általunk hagyományosnak megtanult táplálkozási szokásoktól eltérőeket. Itt azt tisztáztuk, hogy mi a különbség a nap mint nap használt kifejezésekben, mi az amit nem értünk, rosszul tudunk, vagy be sem merjük vallani, hogy nem tudunk. Annyiféle kulturális, vallási, világnézethez vagy divathoz kapcsolódó táplálkozási szokás jelenik meg egy-egy program alatt, amit az első időkben gondolni sem mertünk volna (vegetáriánus, vegán, nyers vegán, ovo-lakto-vegetáriánus, szemivegetáriánus, peszkateriánus, laktózérzékeny, gluténérzékeny, zsidó, muszlim…).
A program második szakaszában kicsit komolyabb témát dolgoztunk fel, a nagy világvallásokhoz kapcsolódó étkezési szokásokat ismertük meg. Ebben segítségünkre volt 4 muszlim önkéntesünk, Ahmed M. Adwan, Sam Sverki, Hamdi M. Abed, Mo Atá és ellátogattunk az egri Krisna-templomba, ahol nem csak megismertük Krisna-tudatú táplálkozás alapjait és vallási hátterét, hanem meg is kóstolhattuk India ízeit.
Bár a projektünket gasztronómiai alapokra helyeztük, úgy érezzük, hogy ez egy jó módszer arra, hogy a fiatalok olyan dolgokat tanuljanak, ismerjenek meg, melyek távol esnek az iskolarendszer határaitól. Ennek keretében előzetes vállalások és felkészülések alapján megismertük a keresztény, a zsidó, a hindu, a muszlim, és a Krisna vallás alapjait, és az ezekhez kapcsolódó táplálkozási szokásokat, tilalmakat.
Az ifjúsági csere ívét a harmadik, ismét egy kicsit könnyedebb, „kézzelfoghatóbb, kóstolhatóbb” téma adta. Az első szakaszban megvizsgáltuk, hogy melyik kifejezés mit jelent, a másodikban megismertük ezek eredetét, megértettük a tiltások okait, a harmadik szakaszban pedig megismertük azokat az ételeket, fűszereket, alapanyagokat, melyek a mi kultúránktól egy kicsit „távolabbról” érkeztek, de mégis fontosak a vallások, kultúrák közötti hidak építésének szempontjából. Ezek már sokszor nem ismeretlenek számunkra sem, mégis meglehetősen kevés információval rendelkezünk más nemzetek gasztronómiai szokásairól, felhasznált alapanyagairól. Egyaránt elmerültünk egy kicsit a keleti fűszerek világában, az általunk kevésbé használt zöldségek, növényi eredetű élelmiszerek ízeiben, de megismertük a tenger gyümölcseinek alapvető elkészítési, fogyasztási módjait is. Ennek nem csak az volt a célja, hogy a fiatalok interkulturális tanulását elősegítsük, hanem a mindennapi életben is használható ismereteket ad. Reményeink szerint bátrabban fognak megkóstolni külföldi utazások során a megszokottól eltérő színű, ízű, kinézetű ételt, ha rendelkeznek azokról minimális ismeretekkel.
Étel-képek:
Zöld Nap Egyesület élménybeszámolója
Logó, Roll-up:
